A szárítási folyamat rövid összefoglalása
A szárítási folyamat toronyszárítókban három, jól elkülöníthető szakaszra bontható.
(1. ábra) A I. szakaszban az anyag kevés (kb.1%) vízvesztés mellett fôleg felmelegszik. Ez egy kb. fél órás intervallum. A II. szakaszban intenzív és viszonylag egyenletes száradás történik, jelentôs idôegységre esô víztartalomvesztés mellett, azonos maghômérsékleten. A következő szakasz, amely a mag betárolását másfél órával követi, a szárítás vízelvonás szempontjából lassuló és egyben kritikus része. Láthatóan egy egyre laposodó görbe szerint fogy a víztartalom, miközben a maghőmérséklet nő. A túlszárítás nyilván ezen a szakaszon következik be, ami a 14 %-os érték utáni aszimptótikus rész, ahol az 1%-nyi elvonás mind nagyobb időt igényel és a maghőmérséklet is exponenciálisan emelkedik.
A túlszárítás hatásai
Az előző pontban leírtakat értékelve belátható, hogy a tárolás miatti, elsősorban biztonsági túlszárítás következményei az alábbiak:
- a torony névleges teljesítménye csökken, ami kapacitáscsökkenést jelent
- az adott szakaszban egyre nő az 1% víztartalom elvonás energiaköltsége
- a mag károsan túlmelegedhet, ami beltartalmi veszteséget okoz
- a túlszárított termény súlyveszteséget jelent
A túlszárítás gazdasági hatásai
A leírtak alapján konkrétan becsülhető a toronyszárítók üzemeltetésekor túlszárítás következtében keletkező többletköltség.
-
a névleges teljesítmény csökkenés 2% túlszárításnál kb. 11-14%-os kapacitás csökkenést okoz, ami 2 - 3 órányi többletszárítási időt jelent ugyanakkora teljesítményhez képest 24 óra alatt
-
az energia-felhasználás 2% túlszárításnál 12%-kal növekszik
-
a túlmelegedés okozta beltartalmi károsodás (minőségromlás) az eladási ár csökkenésében jelentkezik, nehezen becsülhető, csak konkrétan számolható
Összefoglalva
A túlszárítás hatásainak jól becsülhető következményeiből levonható, hogy:
-
a kapacitás csökkenés miatti becsült költségnövekedés a teljes szárítási időszakra vetítve mintegy 11-14%-os
-
csak az energiaköltségre vonatkoztatott többletköltség mintegy 12%-os
A fentiek miatt olyan szabályozó berendezésre van szükség , amely alkalmas arra, hogy a kezelői szubjektív hibákat és a bemenő nedvességben jelentkező ugrásszerű változásokat a lehető legnagyobb mértékben kiszűrje, így a legkisebb veszteséggel üzemeltesse a szárítót.
A szabályozó működésénél mindenkor szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy:
-
a szárítók gépészeti megoldásai csak korlátozott mértékben teszik lehetővé a szabályozást
-
a szabályozás a szokatlanul nagy időállandók miatt speciális jellegű
-
a mérési pontok kontroll-mérései az egyszerre mozgó nagy tömegek miatt pontatlanabbak, mint az ellenőrizni kívánt mérés
-
a szabályozó beállítása minden esetben az adott helyhez kötött, tehát a helyszíni kalibrálás nem kerülhető el és szintén specifikus
